Eredetileg csak mosdóba indultam. Amikor is megállított egy supervisor, hogy joker önkéntes vagyok-e. Gondoltam magamban én aztán minden vagyok (flag distributor, accreditor), csak éppen joker önkéntes nem. Ezt meg is mondtam neki. Erre megkérdezte, hogy amennyiben szabad vagyok, tarthatnám az esernyőt a svéd csapatnak, ugyanis egész délután zuhogott. Hát nem éppen erről a munkáról álmodoztam, de jónak tűnt a dolog, szóval bevállaltam. Habár még kellett volna néhány ember, köcsög módon nem szóltam az előző napon problémát okozó osztrák lánynak (lásd előző bejegyzés, tapasztalatlan osztrákokról szóló rész). Ő is mindig csak németül szervezkedik előttem (német tudásom hiányossága a tréningről szóló bejegyzésben). Szóval így alakult, hogy esernyőt tartottam a svéd csapatnak. Mert zuhogott és ők papucsban érkeztek. Na ők sem nagy rajongói az időjárás jelentésnek. Semmi különös nem volt, rendesek voltak, mert köszöntek. Már aki.
Ezután olyan szerencsétlenek voltunk, hogy kizártuk magunkat a foci pályára. Kénytelenek voltunk keresztül menni a svéd edzésen, az önkéntesek irigyeltek bennünket fentről a lelátóról. De persze nekünk eszünkbe sem jutott aláírást kérni, vagy közös fényképet kérni. Lehet, hogy javulok rajongásilag vagy a svéd csapat nem motivál annyira?:)
Edzés szokásos. Az előző bejegyzésben leírtam a folyamatokat. Mindenesetre Ibrahimovics nem edzett, el sem jött. Majd holnap kiderül, hogy ez mit is jelent.
(Minden elismerésem az UEFA-é, búcsú estet rendeztek nekünk, pizzával, közös meccsnézéssel és búcsúajándékokkal. Lesz kiárusítás is a zászlókból, kár, hogy akkor már nem leszek itt. Jah és azt is megengedték, hogy holnap a stadionban nézhessük a meccset. Végre nem kell beszöknöm! )
